Az alábbiakban eltérek a szokványosnak mondható „CD kritikától” és nem csak a korongon található 5 számmal szeretnék foglalkozni, hiszen az olasz zenekar hazánkban töltött néhány napot és erre is ki szer
etnék térni néhány mondatban.Barátaink már érkezésük előtt szóltak arról, hogy ki fognak adni egy támogató CD-R-t, aminek bevételét a bebörtönzött olasz Bajtársaknak ajánlják fel. A CD 100 kézzel sorszámozott példányban jelent meg, a kivitel nem túl tetszetős mivel egy fénymásolt papirus a borító, de egy támogatói CD-nél nem is az számit, hogy minél igényesebb legyen a kiadvány hanem az, hogy minél kisebb költségvetésből állítsák azt elő. A korong máris egy új szerzeménnyel indul ami „Io Non Ci Sto”-ra lett elkeresztelve. A dal némileg oi!-os mintsem, hogy NSHC lenne, de ennek ellenére egy jó kis dallal állunk szemben. A sor a „Fino All’Ultimo Sasso”-val folytatódik amit már ismerhetünk a zenekar myspace-éről,
ez szintén a klasszikus olasz oi!-ból táplálkozik, de itt már nyomokban található némi durvább megmozdulás is. A 3. szám a „Fine Dei Giochi” egy lendületes szerzemény amibe itt-ott felbukkannak „bólogatós” lassúbb részek is. Zárásként 1-1 feldolgozást hallhatunk a Skrewdriver-től és a Dente Di Lupo-tól. Előbbitől a „Showdown”-ra jutott a választás ami jó ötletnek bizonyult, hiszen a srácok egy igényes dalt adtak ki a kezükből, amin ott van az újlenyomatuk is. Végre egy újabb olyan Skrewdriver feldolgozás született amin érezhető a zenekar egyénisége anélkül, hogy gyökeresen hozzá nyúlnának a feldolgozandó szerzeményhez. Migue kiabálós hangjával szinte újra született a nagyszerű himnusz.
A gitárok semmit nem változtak zeneileg, de ez nem mondható el a dobokról, ami sokkal energikusabb és komplexebb az eredetihez képest. Kiváló munka! A „Berlino” is egy remekül sikerült munka lett, erő és agresszivitás jellemzi.A zenekar, meghívást kapott általam a december 20.-án megrendezésre került H8core White X-mass fest -re, aminek ők nagyon örültek, hiszen a hazájukban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő zenekar előtt ez által megnyíltak a kapuk külföld felé is. A zenekar a koncert előtt már néhány nappal megérkezett hazánkba. Sajnos az esős idő miatt keveset tudtunk mozogni, de judapest történelmi szempontból fontos látni valóit azért így is megmutattuk nekik, hogy ne mindenféle rossz élménnyel térjenek haza, amiből bőven kijut egy judapesti látogatás alkalmával. Gondolok itt a nagyvárosiasodott agyhalot egyénekre akik mint robot élik az életüket és a kopár pusztulásba kezdett épületekre amik egykor fővárosunk ékei voltak, de mára már csak éktelenkedve omladoznak. Így jobb időtöltés híán, maradt a próbaterem. Bár előre terveztük, hogy ha minden jól megy akkor fogunk is alkotni néhány közös szerzeményt. Ez így is történt és a külön Still Burnin’Youth, Gungnír próbák mellett fordítottunk időt a t
ervezett projektre is. Végeredményként napvilágot látott néhány metalcore szerű szerzemény. Ezekről nehezen tudok bármit is írni, mert ez a műfaj nem az én műfajom, nem is igazán mozgok benne otthonosan, ezért inkább azt mondom, hogy beszéljenek majd a kész felvételek helyettem. Örülök annak, hogy Genova egyetlen egy NS zenekara elfogadta a meghívásomat és újra találkozhattam velük, na és persze annak, hogy megmutatták hazánk fiainak is azt a hatecore-t amit anno a szintén olasz Criple Bastards hozott a világra. A zenekar most készül egy split anyagra és e mellet még jó néhány koncertet fognak adni, hiszen minden jel arra mutat, hogy az oi! és R.A.C. mellett igen is van létjogosultsága az NSHC-nak.Attila
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése