Mutilated Truth- „Demo 2008”

Egy baráti kérésnek teszek eleget, miszerint engem kértek fel Magyarország legfiatalabb NS zenekarának bemutatkozó anyagának „kritizálására”. Nem kifejezetten szeretek CD kritikával foglalkozni, mert nem érzem úgy, hogy azok között van a helyem, akikből ömlenek a gondolatok a zenehallgatás közben, de ha egyszer baráti az a kérés és egy kezdő zenekarról van szó, akiknek minden egyes kéznyújtás nagy segítség, akkor legyen! Már a megjelenés előtt volt szerencsém a kiadvánnyal találkozni, és szembesülhettem az igényes és tartalmas színes borítóval ami magában foglalja az 5 dal szövegét. Mivel számomra ismeretes a booklet tervező kiléte, ezen nem is lepődtem meg. A korong egy olyan intróval indul amit talán legkönnyebben úgy lehet definiálni, hogy martial industrial szerű sejtelmes zene, ami lehet, hogy nem más mint valami filmzene betét egy beteg filmből. Ez a bevezető véleményem szerint kicsit hosszúra (2 perc) sikeredet, ennyi idő alatt már lezavarhatja az ember a Gungnír - „Strength through grind” CD felét…Az „Áruló” az első dal a lemezen ami egy középtempós, bólogatós dal. Egy jól kitalált gitártéma, egy nem túl komplex dob, (de rendesen a helyén van és ez nagy erőt biztosít a dal számára) és a váltott ének, ezek amik először szembetűnnek. Mindezek mögött egy nagyon jól eltalált hangzás áll. Semmi sterilitás csak egy nagy adag mocskos döngölés! A „Csalódás”-sal folytatódik a korong, ami kilóg a sorból a hangzás miatt. Számomra ez a dal egy nagyon tetszetős darab, aminek egy letisztultabb hangzást kölcsönöztek. Ha előrébb került volna a ritmusgitár és a pengetéseket beduplázzák, vélhetőleg nem lógott volna ennyire ki a sorból, de hangsúlyozom, hogy így sem lett rossz, csak így megvan törve az „egység”. A 3. dal a „Nem változom” az anyag talán legkomplexebb szerzeménye. Minden a helyén van. A dalban nagyon jól kiadja magát a váltott ének, jó ötletnek bizonyult ez a fajta megoldás. A következő a német, amerikai projekt a Daily Broken Dream- „XXX” szerzemény átgyúrása. Ha jól emlékszem találkoztam már az eredeti szerzeménnyel, de nem hagyott bennem semmilyen nyomott, ezért nem tudom összehasonlítani a kettőt. A hazai csapat igen erőteljesen kivitelben tálalja a dalt. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a 3 „X” nem a pornográf „művészetet” szimbolizálja jelen esetben, hanem egy életformáról szól, amivel nincs is semmi baj, de én nem találom túlságosan hitelesnek ezt, tízen éves ifjak szájából, akik még szinte bele sem kóstoltak az életbe és ez állttal nem alakulhatott ki bennük számukra az „egyenes út”. Nem szemre hányás, de majd megnézzük 5-6 év múlva, hogy még mindig az „egyenes utat” tapossák e, ha igen akkor már hitelesebbnek tűnhet az Ő előadásukból ez a dal. A záró szerzemény „Epilógus” is egy erőteljes szerzemény, ami kisebb változtatásokkal akár egy jól sikerült old school szerzemény is lehetett volna. Mindent összevetve a M.T. annak ellenére, hogy fiatal tagokból áll, egy remek bemutatkozó 100 kézzel sorszámozott anyagot tett le az asztalra és biztos vagyok abban, hogy ha lesz kitartásuk a zenélésben nagy fejlődésen fognak keresztül menni és sok-sok igényes dallal fognak minket meg ajándékozni. Sok sikert nekik!

Attila